2012. március 7., szerda

Értéktelen értékek


Van az úgy, hogy az ember megérez dolgokat. Sokat járt a fejemben, hogy errefelé nem árt, ha az ember vigyáz az értékeire. Ugye nem kell ragoznom, hogy miért...

Pont ezekben a napokban kaptam egy e-mailt, hogy kereszttesómat kirabolták itt a kerületben. 
A bicikliről szállt le, amikor letépték a táskáját (amilyen arccal közeledett felé a fiú, örült, hogy őt magát nem bántották). A táskában természetesen benne voltak az iratai, a pénze, a bankkártyája, a telefonja, és a kis "kincsei", amik mások számára értéktelenek, de neki nagyon értékesek voltak. 

Az a legszomorúbb az egészben, hogy 1) mások megdolgoznak ezekért az értékekért, egyesek pedig simán elveszik azt, amire mások keresték meg a pénzt, méghozzá olyan személyek veszik el, akiknek fogalma sincs, mi az a munka (nemsokára leírom azt is, hogy miért mondom ezt). No de ez a társadalom alapvető és ősidők óta fennálló problémája. 2) A rablók kiveszik a pénzt, esetleg eladják a telefont, de a többi kis kincset, amik számukra értéktelenek, egyszerűen kidobják, vagy lepottyantják az utcán. 
Úgy, mint ezt a képen látható táskát, amiről úgy sejtem, ugyanilyen módon került a Kálvária térre, a buszmegállóba. Mellette összetépett hivatalos levelek voltak, de egyébként is mindig ennyi a szemét az utcán, mint ahogy kicsit a fotón is látszik, akárhogy is próbálnak takarítani nap mint nap a rendesebb lakók és a közterületesek.


Igen, biztosan azt mondja a kedves olvasó, hogy bizonyára valamiféle rasszizmus van bennem, azért írok ilyeneket, hogy ezeknek az embereknek fogalmuk sincs, mi a munka. Kérem szépen, nem ezért írom. 
Reggelente figyelem az embereket a Kálvária tér és az Illés utca környékén. Nem tudom, hogy mondhatnám másképp, de "ők" nem járnak dolgozni. Alig találkozom olyan emberrel, aki hozzám hasonlóan munkába siet.
Maximum a gyerekeket viszik az óvodába, legtöbbször szabadidőruhában, azaz valószínűsíthető, hogy nem dolgozni mennek utána. 
Hogy ez kinek a hibája, abba ne menjünk bele, a fentieket nem is kritikának szánom, egyszerűen csak szomorú ténymegállapítás. 
A kivételt is meg kell itt említenem, ugyanis elég sok lány "áll készen a munkára" reggelente az utcán, várva az aktuális kuncsaftokat, és a közelükben ott találhatóak az őket futtató srácok is. Ha ez is munkának számít, akkor hazudtam a fent leírtakban, hogy csak mi igyekszünk dolgozni. 

Meg kell említenem, hogy a kerületi önkormányzat próbál tenni valamit a helyzet ellen, erről fog szólni a következő bejegyzés. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése