Iksz Ypszilon vagyok, Budapesten élek, és függő vagyok. Szenvedélyem tárgya: a fű. Sokáig nem voltam tisztában a szenvedélyemmel, csak az utóbbi években kezdett derengeni valami. Végül napról napra kezdett világosabbá válni a számomra, hogy ez a helyzet. Tegnap jutottam a teljes beismerésig. Igen, én, a szociálpedagógus, akinek a legfőbb gyakorlati terepe a szenvedélybetegek terápiája volt.
Tudom, azt mondják, hogy a fű nem okoz függőséget, de higgyétek el, okoz.
Jah, egyébként én nem a marihuánára gondolok (de amúgy az is okoz függőséget a tévhittel ellentétben!).
Hanem arra a fűre, ami a kertben van, a réten, a futballpályán, és amit a nyuszikák fészkébe szedünk húsvétkor. És ahol az én kutyám játszana, ha lenne kutyám. De nem lehet kutyám, mert ahol én lakom, ott nincsenek füves területek. És ahol mégis, ott a kis zsebkendőnyi területekre nem szabad kutyát bevinni.
Mert csak akkor tudja meg az ember, hogy egy kis apróság is milyen fontos lehet a számára, amikor nélkülöznie kell...
Tegnap ismét "szeretett" nyolcadik kerületi rendelőm felé vettem az irányt. Ahogy korábban is olvashattátok, ez finoman szólva sem a Váci utca. No de annyi baj legyen, próbáltam optimista lenni, mondván a Mátyás téren van egy picurka park, legalább látok egy kis zöldterületet, a rendelő előtt meg mindig sok kutyás gazdi tanyázik. Bár sajnos inkább a gondozatlan egyedekből.
Kivételesen semmiféle extrém szituációba nem ütköztem bele az úton. Attól eltekintve, hogy Budapesten szabályozni kellene a járdai közlekedést is, mert az emberek nincsenek tekintettel arra, hogy pl. a szembejövőnek is valahol el kellene férnie. Nem mennek arrébb, tegnap már lenyomtak az úttestre, de véletlenül se húzta volna beljebb apuka a kedves csemetéit. (És ez nem azért volt, mert a frufrum a tegnapi szélfúvás miatt punk-os formát öltött...) A Mátyás téren már épp ábrándozni kezdtem volna, hogy bár ez egy rossz környék, de a kis parkba lehozhatják a kutyust a környékbeli gazdik, amikor felfedeztem, hogy ez egy fű nélküli parkocska kéremszépen. Hát láttatok már ilyet? Én csóri vidéki vagyok, szóval én nem láttam. Vidéken ha babér kevesebb is, de fű az terem. Szóval a Mátyás téri parkban található "zöld" nem egybefüggő, hanem foltokban tetten érhető, és ennek az az oka, hogy a növényzet valami gyomnövényfajta (gondolom én, nem vagyok botanikus), és nem fű. Hát lehet, hogy ez csak nekem elkeserítő, de nekem bizony az. A Nagy Fuvaros utcában vannak fák (komolyan!), viszont a növekedésükre kihagyott papírlap méretű helyen se nő fű, de ott mondjuk még gyomnövény sem.
Nekem ez olyan érzés, mintha bezártak volna egy helyre, ahonnan szép lassan megvonják a levegőt. Rengeteg autó, rengeteg beton, és semmi zöld. Nálunk vidéken a buszmegálló területén is több a fű, mint Budapest belvárosában. Szerintem ez elkeserítő, és tudom, hogy hisztis vagyok, de azért maradjunk annyiban, hogy ez így nem jó.
Próbáltam végigjárni a lakókörnyezetemet, hogy találjak egy-két parkot. Azt le kell szögezni, hogy ami van, oda kutyáknak szigorúan tilos a belépés (ez nem csak a városvezetés hibája, nyilván azért van, mert sokan nem ismerik a kulturált állattartás szabályait). No de vegyük végig, ahová mondjuk ki lehet ülni olvasgatni, vagy csak nézni egy kis ZÖLD-et. (Lehet, hogy a rózsaszín a kedvenc színem, de a zöld az, ami nélkül nem tudok élni...)
Nos, van a Múzeumkert, ahol sajnos szúrja az ember szemét a szemét (egyszerűen költői vagyok! :D). Néha fura alakok mászkálnak, és az áhított csendről hiába ábrándozunk, mert körben autók szaladnak a dolgukra. Vannak viszont szép növények, és sok pad, valamint víz is vételezhető a csapról.
Aztán van egy a Ráday utcához közel, amit nemrég hoztak létre (hahá, mert Pesten mesterségesen kell létrehozni, sajna). Gyerekeknek tökéletes, szuper játszótérrel, de a kutyák szintén ki vannak tiltva. Igaz, ezt tábla nem jelzi, úgyhogy múltkor megpróbálkoztunk a barátnőm kutyájával, de sajnos ránk szóltak, hogy menjünk be a futtatóba. Mert az bizony van, bár ott még egy kis testű kutya sem tudja kiszaladgálni magát, olyan picurka. Padon viszont itt is ücsöröghetünk, bár a legtöbb fa még kicsi, nincs az az igazi park-feeling.
És van a Károlyi-kert, ami kutyáknak tilos, de a füves rész még az embereknek is. A játszótéri rész szintén aranyos, a kert pincuri, de a növények szépek. Elvileg még egy szökőkút is van, bár ottjártunkkor nem működött. Eléggé megrezzentem viszont, amikor ránk szólt a parkőr, hogy figyelem, negyed óra múlva zárás! Hirtelen nem tudtam, mit akar a nagydarab fekete ruhás pasi, de szerencsére nem minket akart zsákban elcipelni, csak a rendért felelt :) Sajnáltam, hogy óramű szerint el kellett hagyni a helyet, de legalább nem ott alszanak a hajléktalanok. Sőt, még a dohányzás is szabályozva van a parkon belül, és csak egy félreeső, kijelölt területen szabad.
All in all, hiányzik az otthoni parkunk. Ahol azt csinálsz, amit akarsz, futhatsz, mert elég nagy, sétálhatsz bőven, mert elég nagy, várat nézhetsz, és hintázhatsz. Semmi flanc, nincsenek leanderek, mint a Károlyi-kertben, sem puccos játszótér, csak régi rakétamászóka, de egyszerűen NAGYszerű.
Ha nyerek a lottón, megveszek tíz háztömbnyi területet Pest belvárosában, és a helyén egy Secret Garden lesz, csak hogy örüljetek :) Fűvel, borostyánnal, árnyékkal. Addig is, aki ilyesmire vágyik és a nyolcadik kerületben lakik, annak tömegközlekedéssel kell eljutnia olyan helyre, ahol sok fű van.
Kivéve, ha "Olyan" füvet szeretne, mert azt árulnak itt is, a nyóckerben. Végülis nem panaszkodhatok, nekem még sosem próbálták eladni.
Tudom, azt mondják, hogy a fű nem okoz függőséget, de higgyétek el, okoz.
Jah, egyébként én nem a marihuánára gondolok (de amúgy az is okoz függőséget a tévhittel ellentétben!).
Hanem arra a fűre, ami a kertben van, a réten, a futballpályán, és amit a nyuszikák fészkébe szedünk húsvétkor. És ahol az én kutyám játszana, ha lenne kutyám. De nem lehet kutyám, mert ahol én lakom, ott nincsenek füves területek. És ahol mégis, ott a kis zsebkendőnyi területekre nem szabad kutyát bevinni.
Mert csak akkor tudja meg az ember, hogy egy kis apróság is milyen fontos lehet a számára, amikor nélkülöznie kell...
Tegnap ismét "szeretett" nyolcadik kerületi rendelőm felé vettem az irányt. Ahogy korábban is olvashattátok, ez finoman szólva sem a Váci utca. No de annyi baj legyen, próbáltam optimista lenni, mondván a Mátyás téren van egy picurka park, legalább látok egy kis zöldterületet, a rendelő előtt meg mindig sok kutyás gazdi tanyázik. Bár sajnos inkább a gondozatlan egyedekből.
Kivételesen semmiféle extrém szituációba nem ütköztem bele az úton. Attól eltekintve, hogy Budapesten szabályozni kellene a járdai közlekedést is, mert az emberek nincsenek tekintettel arra, hogy pl. a szembejövőnek is valahol el kellene férnie. Nem mennek arrébb, tegnap már lenyomtak az úttestre, de véletlenül se húzta volna beljebb apuka a kedves csemetéit. (És ez nem azért volt, mert a frufrum a tegnapi szélfúvás miatt punk-os formát öltött...) A Mátyás téren már épp ábrándozni kezdtem volna, hogy bár ez egy rossz környék, de a kis parkba lehozhatják a kutyust a környékbeli gazdik, amikor felfedeztem, hogy ez egy fű nélküli parkocska kéremszépen. Hát láttatok már ilyet? Én csóri vidéki vagyok, szóval én nem láttam. Vidéken ha babér kevesebb is, de fű az terem. Szóval a Mátyás téri parkban található "zöld" nem egybefüggő, hanem foltokban tetten érhető, és ennek az az oka, hogy a növényzet valami gyomnövényfajta (gondolom én, nem vagyok botanikus), és nem fű. Hát lehet, hogy ez csak nekem elkeserítő, de nekem bizony az. A Nagy Fuvaros utcában vannak fák (komolyan!), viszont a növekedésükre kihagyott papírlap méretű helyen se nő fű, de ott mondjuk még gyomnövény sem.
Nekem ez olyan érzés, mintha bezártak volna egy helyre, ahonnan szép lassan megvonják a levegőt. Rengeteg autó, rengeteg beton, és semmi zöld. Nálunk vidéken a buszmegálló területén is több a fű, mint Budapest belvárosában. Szerintem ez elkeserítő, és tudom, hogy hisztis vagyok, de azért maradjunk annyiban, hogy ez így nem jó.
Próbáltam végigjárni a lakókörnyezetemet, hogy találjak egy-két parkot. Azt le kell szögezni, hogy ami van, oda kutyáknak szigorúan tilos a belépés (ez nem csak a városvezetés hibája, nyilván azért van, mert sokan nem ismerik a kulturált állattartás szabályait). No de vegyük végig, ahová mondjuk ki lehet ülni olvasgatni, vagy csak nézni egy kis ZÖLD-et. (Lehet, hogy a rózsaszín a kedvenc színem, de a zöld az, ami nélkül nem tudok élni...)
Nos, van a Múzeumkert, ahol sajnos szúrja az ember szemét a szemét (egyszerűen költői vagyok! :D). Néha fura alakok mászkálnak, és az áhított csendről hiába ábrándozunk, mert körben autók szaladnak a dolgukra. Vannak viszont szép növények, és sok pad, valamint víz is vételezhető a csapról.
Aztán van egy a Ráday utcához közel, amit nemrég hoztak létre (hahá, mert Pesten mesterségesen kell létrehozni, sajna). Gyerekeknek tökéletes, szuper játszótérrel, de a kutyák szintén ki vannak tiltva. Igaz, ezt tábla nem jelzi, úgyhogy múltkor megpróbálkoztunk a barátnőm kutyájával, de sajnos ránk szóltak, hogy menjünk be a futtatóba. Mert az bizony van, bár ott még egy kis testű kutya sem tudja kiszaladgálni magát, olyan picurka. Padon viszont itt is ücsöröghetünk, bár a legtöbb fa még kicsi, nincs az az igazi park-feeling.
És van a Károlyi-kert, ami kutyáknak tilos, de a füves rész még az embereknek is. A játszótéri rész szintén aranyos, a kert pincuri, de a növények szépek. Elvileg még egy szökőkút is van, bár ottjártunkkor nem működött. Eléggé megrezzentem viszont, amikor ránk szólt a parkőr, hogy figyelem, negyed óra múlva zárás! Hirtelen nem tudtam, mit akar a nagydarab fekete ruhás pasi, de szerencsére nem minket akart zsákban elcipelni, csak a rendért felelt :) Sajnáltam, hogy óramű szerint el kellett hagyni a helyet, de legalább nem ott alszanak a hajléktalanok. Sőt, még a dohányzás is szabályozva van a parkon belül, és csak egy félreeső, kijelölt területen szabad.
All in all, hiányzik az otthoni parkunk. Ahol azt csinálsz, amit akarsz, futhatsz, mert elég nagy, sétálhatsz bőven, mert elég nagy, várat nézhetsz, és hintázhatsz. Semmi flanc, nincsenek leanderek, mint a Károlyi-kertben, sem puccos játszótér, csak régi rakétamászóka, de egyszerűen NAGYszerű.
Ha nyerek a lottón, megveszek tíz háztömbnyi területet Pest belvárosában, és a helyén egy Secret Garden lesz, csak hogy örüljetek :) Fűvel, borostyánnal, árnyékkal. Addig is, aki ilyesmire vágyik és a nyolcadik kerületben lakik, annak tömegközlekedéssel kell eljutnia olyan helyre, ahol sok fű van.
Kivéve, ha "Olyan" füvet szeretne, mert azt árulnak itt is, a nyóckerben. Végülis nem panaszkodhatok, nekem még sosem próbálták eladni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése